A Kiss család reggele a megszokott rohanással indult, egészen addig a pillanatig, amíg Dóra, az anyuka el nem fordította a kulcsot a zárban – vagy legalábbis megpróbálta. Dóra idegesen kapta elő a telefonját, és gyorsan rákeresett a „zárcsere Budapest” kifejezésre, remélve, hogy talál valakit, aki azonnal ki tud jönni hozzájuk. A kulcs azonban meg sem moccant. Férje, Zoltán azonnal átvette az irányítást, de neki sem sikerült többre jutnia. A tizenkét éves Bálint már az iskolatáskájával a vállán ácsorgott, míg húga, Nóri még pizsamában illegette magát a tükör előtt, mit sem sejtve a készülő káoszról.
A szerencse ezúttal melléjük szegődött – egy közeli zárszerelő épp végzett egy másik munkával a szomszéd utcában. Amíg várták a megmentőjüket, a család visszavonult a konyhába egy második reggelihez. Zoltán közben hívta a főnökét, Dóra az iskola titkárságát, Bálint pedig titokban örült, hogy esetleg megússza a beígért történelemdolgozatot. A szerelő, egy vidám természetű, idősebb úr, profin látott munkához, és közben olyan szórakoztatóan mesélt hasonló esetekről, hogy még a morgós Nóri is abbahagyta a durcáskodást.
Az új zár beszerelése után a család tagjai szinte versenyt futottak a lépcsőházban. Bálint végül megírta a dolgozatot (ami saját bevallása szerint egész jól sikerült), Nóri az oviban sztárként mesélte a nagy kalandot, Dóra pedig – bár késve, de – megtartotta a fontos prezentációját. Este, amikor összegyűlt a család a vacsoraasztalnál, már nevetve emlegették a reggeli incidenst. Zoltán pedig ünnepélyesen kihirdette, hogy ezentúl minden évben ellenőriztetik a zárat – még mielőtt az magától döntene a család reggeli programjáról.
